Lista zászló a Független Államok Közössége

A FÁK zászló nem közvetlenül a Nemzetközösség megalakulása után jelent meg, hanem 1994-ben. Ezen a hivatalos szimbolikán kívül minden FÁK-tag állam saját zászlóval, címerrel rendelkezik.

A FÁK Köztársaság államzászlói

A Szovjetunió bomlásának eredményeként A világ politikai térképén új államok alakultak, amelyek hamarosan létrehozták a Független Államok Közösségét (a továbbiakban – FÁK). A Nemzetközösségen belül az ország párbeszéd, különleges segítséget nyújt a fejlődésben. Az államnak rendelkeznie kell hivatalos szimbolikájával, ezért zászlókat választottak. Ebben a kérdésben az országok hatóságait történelmi és kulturális tények vezérelték, hogy kijelöljék és hangsúlyozzák a nép, az állam etnikai jellemzőit. Minden zászló – ez egy izgalmas legenda. Részletes információkat gyűjtöttünk az összes olyan hivatalos szimbólumról, amelyek a FÁK részét képezik.

A FÁK zászlajai: fénykép és név

1. Azerbajdzsáni Köztársaság.

Azerbajdzsán állam szimbóluma egy trikolor, amely izometrikusan, vízszintesen, a csíkok tetején helyezkedik el:

1. Kék – a török nyelvű népekhez való tartozás jelképe;
2. Piros – egy modern, demokratikus állam folyamatos fejlődését jelzi;
3. Zöld – az iszlámot jelképezi.

A vászon középső részén a félhold (iszlám szimbólum) és a nyolcágú csillag (arabul az Azerbajdzsán szó 8 betűből áll).

Érdekes tény! Az állami zászlót 1991. február 5 -én hagyták jóvá. Az állami zászló hivatalos napja – november 9.

2. Örmény Köztársaság.

A zászló három vízszintes, izometrikus sávból áll. Ami az egyetlen vélemény színeinek jelentésének értelmezését illeti, nem, de leggyakrabban ilyen asszociációkat használnak:

1. Piros – vérszín, amelyet a harcosok ontottak, védve a szülőföldet;
2. Kék – a tiszta ég színe;
3. Narancs (néhány forrásból – sárgabarack) – a termékeny föld és a kezelt gazdálkodók szimbóluma.

Más változatok is használják, például a piros – az energia a Nap, és a narancssárga – az árnyékban a búza a naplemente sugarai.

Az állami szimbólum kialakítását 1918 és 1920 között találták fel, de amikor Örményország része volt a Szovjetuniónak, az a fajta zászló többször megváltozott. 1990. augusztus 24-től, és eddig az Örményország hivatalos lobogója úgy néz ki, mint az első világháború után elfogadta.

3. A Fehérorosz Köztársaság.

Az állam jelképe Fehéroroszország képviseli két sáv – piros felső, alsó – zöld, mint az oldalon egy függőleges fehér csík piros dísz. Fehéroroszország zászló 1951-ben elfogadott, a modern verzió – az első nemzeti zászló módosítása.

A zászló minden színe mély történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik:

• Vörös – vérontás a függetlenség harcában;
• Zöld – remény egy jobb jövőre és az ország természeti gazdagságára;
• Mintaoldal – az emberek lelki egysége, gazdag örökség.

4. A Kazah Köztársaság.

Kazahsztán nemzeti szimbólumai kék színben készülnek, ami különösen fontos a türk népek számára – egységük szimbóluma. Ezenkívül a kék szín közvetlenül kapcsolódik a valláshoz – Tengri török égisten.

A zászló középső részén a Nap 32 sugárral látható – ez a jólét, a bőség és az élet szimbóluma. A nap alatt – az Arany Sas, amely jelzi az ország és a kazah nép potenciálját, folyamatos előrelépést.

A bal oldalon egy absztrakt minta látható, ami "Baranji Horh"-t jelent – hagyományosan a bennszülött betegek számára.

Érdekes tény! Kazahsztán zászlaja – Schaken Niyazbekova híres művész projektje. Az 1992. június 4 -én elfogadott államszimbólum.

5. A Kirgiz Köztársaság.

A Kirgiz Köztársaság zászlaja hivatalosan 1992. március 3-tól létezett. A vörös vásznak középpontja sárga napot ábrázolt 40 sugárral. Minden sugár egy Kirgizisztánban élő törzset szimbolizál. A Nap belsejében jurtát rajzolnak – az őslakosok nemzeti rezidenciája. A Nap mozgása attól függ, hogy melyik oldalról nézzük a zászlót. Ha balról jobbra halad – a nap az óramutató járásával ellentétesen forog. Ha jobb -bal – az óramutató járásával megegyező irányba.

Érdekes tény! A Kirgiz Köztársaság zászlaja Manast (Kirgiz Epos) és főszereplőjét – hősét szimbolizálja. Manas szerepel az UNESCO kulturális örökség listáján.

6. A Moldovai Köztársaság.

Moldova zászlaját hivatalosan 1990. április 27-én fogadták el. Ez egy háromszínű, amely izometrikus, függőleges kék, sárga, piros színű csíkokból áll (balról jobbra). A vászon közepén a címer található – a sas a címerrel a mellkason, a csőrben, a keresztben, a jobb mancs az Oliver ágat tartja, a bal pedig – a Scepter. Védi a pajzs sasát, amelyen a bölény feje látható.

7. Orosz Föderáció.

Az Orosz Föderáció államszimbóluma egy háromszínű, azonos szélességű vízszintes csíkokkal, amelyek ebben a sorrendben helyezkednek el – fehér, kék, piros. A színskála hivatalos értelmezése nem biztosított, de a következő megnevezést szokás használni:

1. Fehér – tisztaság, őszinteség;
2. Kék – bölcsesség, barátságos hozzáállás, őszinteség;
3. Piros – szeretet, nagylelkűség, bátorság.

A mai Flag változatot 1991 augusztusában fogadták el. Sok tudós úgy véli, hogy az államszimbólum kialakításának ilyen változata I. Péter király hollandiai látogatása után jelent meg a 17. század végén. Kezdetben az uralkodó által feltalált állományt tengerészként használták, orosz hajókra szerelve. De 1883 -ban államként jóváhagyták. Az 1917 -es események és a Szovjetunió térképén való megjelenés után a zászlót kicserélték, de amikor az ország felbomlott, Oroszország visszatért az I. Péter által jóváhagyott zászlóhoz.

8. A Tádzsik Köztársaság.

Zászló – háromszínű, csíkoktól meglazítva – piros, fehér, zöld (felülről lefelé). A fehér csík felső és alsó kétszer szélesebb. Középen koronát és 7 ötágú csillagot okozott.

A szín jelentése:

1. Piros – függetlenség;
2. Fehér – tisztaság és pamutipar;
3. Zöld – Mezőgazdaság.

A koronából és a csillagokból származó szimbólum az állam, a Munkásszövetség és a társadalmi osztály szuverenitását jelzi.

9. Türkmenisztán – 2005 óta hivatalosan nem szerepel a FÁK résztvevőinek listáján, de társult megfigyelő tag.

Az állam szimbóluma zöld szövet, függőleges csíkkal a bal oldalon. A sáv öt hagyományos szőnyegmintát (zselét) mutat, alattuk pedig két olajfa (az állam semlegességének szimbóluma). A megrajzolt csíktól jobbra:

• Fehér félhold – a reményt és a boldog jövőt személyesíti meg;
• Öt ötágú csillag – az ember öt érzékét szimbolizálja.

Érdekes tény! A szőnyegek szövése Türkmenisztánban több mint ezer éve zajlik, és az ország zászlaja különleges hozzáállást mutat ehhez a művészethez.

Az állam szimbólumának 2001. január 24-én elfogadott modern változata a zászló kissé módosított változata, amelyet az ország függetlenné válása után használtak.

10. Az Üzbegisztáni Köztársaság.

A nemzeti zászló három izometrikus csíkból áll (felülről lefelé):

1. Kék – víz szimbólum, ég;
2. Fehér – a világot szimbolizálja;
3. Zöld – megszemélyesíti az ország természetét, termékenységet hoz létre.

Az ábrázolt kék csík bal oldalán:

• Félhold – az iszlám szimbóluma, valamint egy új nemzet születése;
• 12 csillag – az év hónapját jelenti.

Üzbegisztán hivatalos zászlóját 1991-ben fogadták el, amikor a volt Szovjetunió Köztársaság független állammá vált.

11. Ukrajna.

Ukrajna államszimbóluma két izometrikus kék és sárga csíkból áll. Felülről kék csík látható, amely a tiszta, felhőtlen eget szimbolizálja, alatta pedig egy sárga csík – a búzatáblák és a jólét szimbóluma.

A zászlót 1992. január 28 -án fogadják el, a színek – a kék és a sárga – 1848 óta nemzeti (Lviv címerén használják), de fordított sorrendben helyezkedtek el. 1918-ban a virágok sorrendjét hivatalosan megváltoztatták.

Minden zászló FÁK

A független állam minden zászlaja nem csak egy történet, hanem gazdag örökség, az emberek kulturális értékei. Ha alaposan megnézi a vásznat, minden elemben láthat egy szimbolikát, mély értelmet. Más országok zászlóinak gondos tanulmányozása, történeteik arra tanítanak bennünket, hogy figyeljünk más népek kultúrájára, tiszteljük értékeiket és államiságunkat.