A Kongói Köztársaság önkormányzati zászlaját hivatalosan 1958. augusztus 18 -án hagyták jóvá, abban az időben, abban az időben, akkor, amikor az ország elérte autonómiáját a Francia Társaságban.
Így néz ki Kongó modern zászlaja:
Kongói történelem zászlaja
Század közepéig a Kongói Királyság volt a király. A zászló ekkor egy fehér vászon volt, vörös kereszttel, melynek szalagjait átlósan kavarták.
A végén, az 1960 -as évek előtt az ország Franciaország kolóniája volt. Abban az időben, abban az időben, akkor, amikor a kongói francia gyarmati erőnek nem volt lehetősége személyi zászlót használni. Ez a korlátozás azért volt, mert lehetőséget teremtene a nacionalista hangulat növekedésére és a függetlenségre való felhívásra. Ennek alapján abban az időszakban Franciaország jelzését hivatalosan is használták.
A kongói zászló mai nézetét először a huszadik század 50-es éveinek második felében hagyták jóvá. A Franciaország uralma alóli megmentés végén jelent meg. Az autonómia megszerzése után a köztársaság jóváhagyta a hatalom személyes jeleit.
Az országos puccs és a parlamenti hatóságok megszüntetése után az állam irányításáért felelős hatóságok a Kongói Munkáspárt Központi Bizottságához kerültek.
1969 végén, a függetlenség kikiáltásakor a zászló rajta volt az épületen, amelyen a francia hatalmi konzulátus szerepel.
Egy évvel később az új hatalmat kikiáltották a Kongói Köztársaságnak. Ez az ország lett az első Afrikában a marxizmus-leninizmus elméletével. Új ötletek bemutatására új himnuszt és zászlót vezettek be.
A zászló vörös posztó volt a címer képével. Ő egy keresztbe tett kalapács és gém volt, amelyben pálmaágak voltak. A kompozíción emlékeztetett a Szovjetunió zászlójára. A címert ötágú csillag koronázta, és volt egy felirat a köztársaság szlogenjével, franciául: „Munkásság. Demokrácia. Béke". A pálmalevelek zöldes színűek, és az arany, valamint a szalag fehér árnyalatúak.
Több párt demokrácia beköszöntésének és megjelenésének végén a kormánypárt a 90-es évek elején jelent meg az ellenzékben. A demokratikus választások végén a Népköztársaság megbukott. Jelenleg az ország hivatalos zászlaja ismét egy példa hálója volt 1958 -ban. 1991-ben újra jóváhagyták, és azóta a zászló nem változott.
Leírás
A Kongói Köztársaság zászlója hegyes téglalap alakú, nem szabványos csíkokkal. A vászon jobb oldala piros, bal oldala zöld. Sárga csík választja el őket, amely a bal alsó sarokban kezdődik és átlósan jobbra húzódik. Sárga csík kétszer kevesebb zöld és piros. A sávok ilyen szokatlan elhelyezése nem elfogadható a globális hatalmak más szimbólumai számára. Hosszúság a szélességig 2-3.
Színek Kongó zászlaja
A Kongói Köztársaság zászlaja azt mutatja, hogy a zenekarok nem rossz színek az afrikai szabad országok számára. Ez zöld, sárga és piros.
A színek jelentése Kongó zászlaja
A vásznon ábrázolt színek kulturális, politikai és regionális jelentőséggel bírnak. A zászló csíkjai élénkzöld, sárga és gazdag vörös színűek.
Legalább néhányan bizonyos jelentést hordoznak a Köztársaság lakói számára:
- Kongó lakossága számára a piros szín minden ember emlékezetéről tanúskodik, amely meghalt a Kongó függetlenségéért folytatott harcban. De ennek végéig a szín nem világos.
- Sárga mezők – ezek az afrikai kontinens természetes területei, amelyek mélyén meglehetősen sok alkalmas kövület található: erdők és mezőgazdaság. Ez a szín, nem számítva, az emberek nemességét és barátságát jelképezi.
- A vászon zöld színe szimbolizálja a természeti erőforrásokat, amelyekkel az ország rendelkezik.
A Kongói Köztársaság független ország, nagy potenciállal. Ez a funkció a zászlóban is megjelenik. A lakosok országa iránti büszkeségét jelképezi. A zászló három alapszíne pedig a gazdag kulturális örökséget hangsúlyozza.
Nem speciális információk Kongóról
Hivatalos nyelv | Francia, Kituba (Kongó; állam), Lingala (állam) |
Főváros | Brazzaville |
Terület | 342.000 km2 |
Népesség | 5 293 070 fő |
Valuta | Frank CFA Waias |
Telefon kód | +242 |